H9-Lab

a program felhasználói kézikönyve

   Tartalomjegyzék:

1. fejezet: Bevezetés 2. fejezet: A szoftver felépítése, funkciói, jellemzői 3. fejezet: A szoftver komponensei 4. fejezet: Minta laborok felépítése 5. fejezet: Troubleshooting ( hibaelhárítás ) 6. fejezet: Elérhetőségeink

1. Bevezetés

Manapság, az internet terjedésének köszönhetően, egyre több hálózatba kapcsolt számítógép laboratórium jön létre, amelyek egymással kommunikálni képesek. Ezeknek a laboratóriumoknak az egyszerű és hatékony menedzselése komoly és nehéz feladat, de van rá megoldás.

Méghozzá egy olyan menedzselés, hogy nincs szükség fizikai jelenlétre a gépteremben és a menedzselés milyenségétől függően, akár mindeközben egy felhasználó is dolgozhat a gépen, végezheti mindennapos teendőit, esetlegesen a karbantartás milyenségétől függően átmeneti lassulást érzékelhet a számítógépen. Az üzemeltetők nagy része ki is aknázza ezt a lehetőséget és távoli bejelentkezést használva végzik el a karbantartási feladatokat. De még ebben az esetben is interaktív a karbantartási munka minden egyes géppel, tehát ez csak félig megoldás. Igaz a labor lezárásának, a felhasználók ideiglenes kitiltásának, és a fizikai jelenlétnek a problémája ki lett küszöbölve, ami már jelentősebb, jobb megoldás az előbb említettnél.

Leleményesebb üzemeltetők még ennél is tovább mennek, és kisebb programokat írnak egy-egy gyakori részfeladat ellátására. Ezeknek előnye, hogy egyszeri munkabefektetéssel (a program megírása, rövid tesztelése ) hosszú távra nézve viszonylag tetemes munka és idő megspórolható, ráadásul ezeket a programokat jó esetben párhuzamosan is kiadhatja az üzemeltető, tehát minden gépen egyszerre azonos időben futhatnak. Hátrányuk viszont, hogy ezek, az üzemeltető által készített programocskák egyediek és általában csak a nagyon gyakori feladatokat tudják ellátni, nincsenek felkészülve minden eshetőségre. Általában a hibakezelést mellőzik a program írásakor, így hiba esetén manuálisan kell beavatkozni, legrosszabb esetben az üzemeltető nem is szerez tudomást a hibaeseményről. Nem elhanyagolható, hogy ezeket a kis programocskákat labor fejlesztés után módosítani szükséges, legrosszabb esetben újra kell írni őket.

Sokszor problémát jelent az üzemeltetőknek statisztikákat készíteni a laboratórium használatáról és a gépek kihasználtságáról, mind az adatgyűjtés, mind az adatfeldolgozás és megjelenítés terén. A statisztikai adatok pedig nélkülözhetetlenek. Ezek az adatok meghatározók bővítés, fejlesztés vagy akár leépítés esetén. A vezetőségnek tudnia kell mikor éri el a laboratórium a maximális kihasználtságot, mikor és mit kell bővíteni, vagy éppen ellenkezőleg, melyek azok az erőforrások, amik nincsenek kihasználva, mit lehet más célokra felhasználni, vagy mi az amit nem érdemes tovább fenntartani. Egyszóval a statisztikai adatok elengedhetetlenek egy laboratórium hatékony működtetéséhez. Hangsúlyt kell fektetni a statisztikai adatok pontosságára, és megbízhatóságára, téves statisztikai adatokra alapozott fontos döntések beláthatatlan károkat okozhatnak.

Mindezek tudatában be kell látnunk, hogy szükség van egy központosított, nagy tudású programcsomagra, ami megoldást nyújt a fent megfogalmazott problémákra: központosítottan, hatékonyan el lehessen végezni számítógép laboratóriumok karbantartását, megfigyelését. Egy ilyen szoftver használatával rengeteg munkaidőt és pénzt ( kisebb üzemeltető személyzet elegendő, üzemeltetők betanítása jelentősen olcsóbb, és rövidebb idő, mint egy helyileg kifejlesztett egyedi komplex rendszerre való betanítás ) lehet megtakarítani és fontos plusz szolgáltatásokhoz juthat a program használója. A felhasználók is nyernek egy ilyen szoftvercsomag bevezetésével: kevesebb üzemidő kiesés, gyorsabb reakció a bejelentett igényeikre.

2. A Szoftver felépítése, funkciói, jellemzői

A szoftver, komplexitását tekintve a kis, - és középvállalatoktól kezdve, egészen a multinacionális cégek számítógép farmjainak nyilvántartására is szolgálhat. A szoftvercsomag felhasználhatóságát tekintve alsó korlátot talán csak a maximum 5 fős mikrovállalatok, illetve kisebb cégek költségvetése adhat, mivel kisebb számítógép hálózatoknál, ahol nincs szükség állandó rendszerfelügyeletre, nem érné meg a szoftver megvásárlása, support fenntartása.  A piacot elemezve, a potenciális felhasználók között szerepelhetnek középiskolák, egyetemek, kis- és középvállalatok, ahol nagyobb számítógép rendszert alkalmaznak, illetve a multinacionális cégek.

Az elkészült szoftver - az alkalmazás kategóriáját tekintve - a vállalati információs rendszerekbe integrálható, de attól szeparáltan működő diagnosztikai szoftverek családjába sorolható.

Az alternatív megoldásokkal szemben, a költséghatékonyságát tekintve a nagyobb humán erőforrásokba invesztált tőkénél jóval olcsóbb, és kifizetődőbb. A távoli számítógép vezérlésnél jóval gyorsabb információáramlást tesz lehetővé, az informatikai munkatársak így a leghamarabb értesülnek az esetleges hibákról. A helyi diagnosztikai szkriptprogramoknál pedig jóval komplexebb képet ad a hálózat egyes számítógépeiről, és a program frissítése jóval hatékonyabb módon lehetséges.

A H9-Lab szoftver mindezeket az alapvető problémákat biztosítja, törekszik a gazdaságosságra és hatékonyságra. A programcsomag nagyobb számítógép laboratóriumok, szerverfarmok üzemeltetésének megkönnyítésére szolgál. A szoftver központosítja a felügyeleti és diagnosztikai eljárásokat, segítségével csökkenthető a karbantartásra fordított idő, ugyanúgy, ahogy a felhasználói igények kielégítésének ideje is.

A szoftver funkcióit három nagyobb csoportra lehet felosztani:

            1. adatlekérdezés és megjelenítés
            2. a számítógép vezérlése
            3. az előző kettőt ötvöző csoport, amivel meghatározott esemény bekövetkezésekor előre beállított tevékenységet lehet végrehajtatni

Az adatlekérdező és megjelenítő funkciók tartalmazzák a laborok számítógépeinek részletes adatait. Alaphelyzetben bizonyos időközönkénti mintavételezéssel begyűjtött adatokból statisztikákat, grafikonokat készít a szoftver, de az üzemeltető kérhet valós idejű megfigyelést is. A figyelhető adatok többek között szerepel:

·         bejelentkezett felhasználók nevei

·         futó processzek adatai

·         hardware információk

·         memória, CPU és merevlemez kihasználtság

·         CPU, merevlemez és egyéb komponensek hőmérsékletei

·         merevlemez állapota (S.M.A.R.T.)

·         USB-re csatlakoztatott eszközök adatai

·         csatolt filerendszerek adatai

·         hálózati információ

·         hálózati beállítások áttekintése

·         hálózati kapcsolatok listája

·         tűzfal szabályok

·         levelezőrendszer állapotának lekérdezése

·         időzített feladatok megtekintése

·         feltelepített szoftverek listája

A vezérlés feladata egyértelműen parancsok kiadása a számítógépeknek. Ezeket a parancsokat a rendszerbe bejelentkezve az üzemeltető adhatja ki a kiválasztott számítógépnek, vagy egyszerre több számítógépnek. A parancsok végrehajtásának sikerességéről, eredményeiről visszajelzést kap a parancs kiadója, ezek természetesen naplózásra kerülnek. A parancsok a hálózaton keresztül titkosítva jutnak el a célszámítógépig. A biztonságot szem előtt tartva, a parancsok végrehajtása csak megadott számítógéptől érkezhet és megfelelő azonosítás és hitelesítés szükséges. Ezek a háttérben automatikusan zajlanak.

A kiadható parancsok közül néhány fontosabb:

·         újraindítás, leállítás

·         merevlemez leállítása

·         fájlrendszer felcsatolása, leválasztása

·         USB eszköz leválasztása, felcsatolása

·         üzenet küldés a bejelentkezett felhasználónak

·         processz leállítása

·         felhasználó kiléptetése

·         számítógép zárolása

·         időzített feladat beállítása

·         szoftver telepítés, eltávolítás

·         programok leállítása, indítása

A kombinált funkciócsoport pedig az automatikus tevékenységek meghatározására szolgál. Ez a csoport tulajdonképpen az első kettő kombinációja, nagyon szoros köztük a kapcsolat. Megadhatóak, hogy milyen esemény váltson ki egy előre kiválasztott tevékenységet.

Beállíthatóak például:

·         időzített kikapcsolás

·         időzített ellenőrzés

·         adott felhasználó belépésekor végrehajtódó program

·         magas hőmérsékletnél a merevlemez leállítása

·         felhasználó belépésekor a háttérben futó programok prioritásának átállítása

·         felhasználó kilépése után 5 perccel a monitor energiatakarékos állapotba állítása

H9-Lab megbízhatósága, erényei, főbb jellemzői:

• Működés szempontjából biztonságos, minden elvárt funkciót tartalmaz, kezelése könnyen elsajátítható. Tartalmaz egy külön súgót is, melyben a billentyűzetkombinációk kiosztása található, mely által a program használata felgyorsul, ezáltal a kritikus helyzetek gyorsabban elháríthatók.

• Hatékonyság szempontjából: a válasz és végrehajtási idők mindig ugyanabban a meghatározott idő intervallumban vannak

• A program hibatűrő-képessége is jó mutatókkal rendelkezik. A szoftver teljesítményének egy meghatározott szintjét még szoftverhiba bekövetkezésekor és a használatára megadott szabályok megsértése esetén is fenntartja.

• Fő erénye továbbá a kiforrottság: a sokszori és folyamatos tesztelés következtében a szoftverhiba csak ritkán, kis valószínűséggel következik be.
  A program rendelkezésre állási tényezője 99.95%, azaz a maximális kiesési idő 1 év alatt kb. 4 óra 20 perc

• Rendkívül fontos a pontosság: a szoftver mindig helyes eredményeket szolgáltat, illetve mindig az elvárt hatást váltja ki

• Hordozhatósági szempont: az üzemeltető képes a megszokott módon dolgozni a programmal a megváltozott szervezeti, hardver, vagy szoftver környezetben is, hiszen a webes felhasználói felület nem használ semmilyen speciális, böngészőhöz köthető tulajdonságot, így kompatibilis szinte mindegyik fellelhető böngésző programmal, tehát nem függ számítógép architektúrától és operációs rendszertől.

• A szoftver képes meghatározott rendszerekkel együttműködni, képes pl. adatokat, eredményeket, statisztikát importálni és exportálni különböző formátumokban.

• A szoftver teljes mértékben betartja a rá vonatkozó szabályokat, illetve az importált és exportált adatokra vonatkozó szabványokat, így nagymértékben elkerülhető az inkompatibilitás más, az üzemeltető által használt programokkal.

• A program többszintű felhasználói rendszerrel működik, van egy magasabb és egy alacsonyabb felhasználói szint. Alacsony felhasználói szinten az egyszerű üzemeltetők, karbantartók állnak. Ez a szint korlátozott hozzáférést biztosít a program egyes részeihez. A magas felhasználói szinten a program minden funkciója elérhető, nincsenek korlátozások, ezen a szinten a vezető üzemeltető áll.
   

Üzemeltetők munkáját segítik:

• A program a riasztásokról e-mail-t tud küldeni egy megadható e-mail címre, így az üzemeltetők távoli felügyelet esetén is értesülnek a változásokról. A riasztás tartalmazza a port állapotát, nevét, a változás időpontját és a portot tartalmazó eszköz nevét is, így rögtön behatárolható a hiba helye.

• A program SMS küldést biztosít, így telefonon azonnal értesülhetnek az üzemeltetők a változásokról.

• Könnyen használható varázsló riport fájlok készítésére, akár előre definiált riport profilok, akár egyénileg összeválogatott információs oldalakat belefoglalva a jelentésbe.

• A Riport varázsló hálózati kapcsolódással is felvértezett változata (Távoli riport varázsló), mely hálózatba kötött távoli számítógépek riportjainak készítésére használható. Közvetlen riport átvitel, parancssori kezelőfelület az automatikus távoli riport készítéshez és összegyűjtéshez.

Három riport fájl formátum: egyszerű szöveges, testreszabható HTML és az MHTML formátum.

Adatbiztonság

• A parancsok végrehajtásának sikerességéről, eredményeiről visszajelzést kap a parancs kiadója, ezek természetesen naplózásra kerülnek. A parancsok a hálózaton keresztül titkosítva jutnak el a célszámítógépig. A biztonságot szem előtt tartva, a parancsok végrehajtása csak megadott számítógéptől érkezhet (pl. az egyik szervertől, amin fut a szoftver), és megfelelő azonosítás és hitelesítés szükséges.
   

• H9-Lab program napló file -ba rögzíti a kiadott parancsokat ( ki, mit, mikor …. ) és minden érték változását, log file formátumban.
  Minden nap új napló file készül, a file neve is tartalmazza a létrehozás dátumát ( h9_yymmdd.log.log ).
   

• A H9-Lab rendszer archív file-ba rögzíti a teljes adatbázis kezdő értékét, az utolsó értékét és minden érték változását, ARC file formátumban. Minden nap új archív file készül, a file neve is tartalmazza a létrehozás dátumát ( h9_yymmdd.arc ). Az alkalmazás induláskor visszatölti az utolsó adatbázis értékeket. A file formátuma lehetővé teszi, hogy napi többszöri újraindítás is ugyanazt a file-t folytassa ( új subfile-t nyit ).
   

• Az elkészült archívum fájl  BerkeleyDB formátumú, exportálható CSV, illetve XLS formátumú file-ba is konvertálható. A konvertálás mindig egy archív file-ból, külön kezelői kérésre történik.

3. A szoftver komponensei

 Az alkalmazás több komponensből áll, egyik összetevője a felhasználói felület. Megfelelő azonosítás után, ezen a felületen lehet a labor gépeiről információkat lekérdezni, és erről a felületről lehet kezelni a labor számítógépeit. Ez a felület egy ún. webes felület, ami azt jelenti, hogy egy egyszerű webböngésző programmal érhető el. A webes felület nem használ semmilyen speciális, egyfajta böngészőhöz köthető tulajdonságot, így kompatibilis szinte mindegyik fellelhető böngésző programmal, tehát nem függ számítógép architektúrától és operációs rendszertől. Elegendő ha a számítógép egy hálózaton van a webkiszolgálóval, és webböngésző futtatható rajta. Ezt a webfelületet az egyszerű felhasználók nem látják, nem használhatják, alaphelyzetben ezt csak az üzemeltetők használják ( feltehetőleg az egész munkaidejük alatt, több műszak esetén ajánlott több azonosítóval használni a rendszert ) különleges alkalmakkor a vezetőség tagjai is belenézhetnek természetesen.

A felület webkiszolgálója futhat egy dedikált számítógépen, vagy egy már meglévő számítógépen. Nem javasolt felhasználó által hozzáférhető labori gépen futtatni. Ugyanezen a számítógépen futnak még a gépeket kezelő és adatgyűjtő komponensek. Ezt a számítógépet üzemképes állapotban kell tartani legalább abban az időintervallumban, amikor a labor számítógépei üzemelnek. Célszerű a nap 24 órájában üzemeltetni. Ezeknél a komponenseknél sincs kikötés a számítógép architektúrára, kizárólag az operációs rendszer legyen UNIX származék, erősen javasolt a Linux operációs rendszer használata. Ennek a számítógépnek figyelembe kell venni az üzemeltetők számát, de főként a menedzselt labori számítógépek számát, mivel az adatgyűjtő komponens számításigényes műveleteket végez, ez nagy gépszám eseten komoly teljesítményt igényel.

A labor számítógépein találhatóak azok a programok, amik fogadják és végrehajtják a webes felületről küldött parancsokat, illetve adatokat szolgáltatnak az adatgyűjtő kéréseire. A számítógépeken támogatott operációs rendszerek, a Linux, illetve UNIX származékok. Ez a komponens szoroson együttműködik a gépen található SSH és SNMP kiszolgáló programmal. A hálózattal kapcsolatban viszont vannak megkötések, mégpedig hogy a hálózaton engedélyezett legyen az SNMP ( Simple Network Management Protocol ) és az SSH ( Secure Shell ) protokoll a webkiszolgálót futtató számítógép és a labor gépei között, és a menedzseléshez használt gépek és a webkiszolgáló között engedélyezve legyen a HTTPS ( Hypertext Transfer Protocol over SSL ) protokoll.

3.1. Webes felület bemutatása, menürendszer

A felhasználó a webes felületre érkezésekor egy kis ablakkal találja szemben magát, amiben a felhasználónevet és a hozza tartozó jelszót kell megadnia, ezután a belépés gombra kattintania. Ha helyes felhasználónév és jelszó párost adott meg, akkor a webes felület főmenüjéhez kerül. Hibás felhasználónév vagy jelszó esetén újra próbálkozhat a felhasználó a belépéssel.

A főoldalon található egy menürendszer, amin keresztül elérhetőek az adatlekérdezési és vezérlési funkciók és más egyéb menüpontok:

Az adatlekérdezés menüpont alatt vannak az állandó jelleggel készített statisztikák, táblázatos és grafikonos formában egyaránt, illetve itt nyílik lehetőség a valós idejű adatlekérdezésekre, megfigyelésekre. A másik fontos menüpont a vezérlés, ezen menüpont alatt lehet parancsokat kiadni az egyes számítógépeknek vagy számítógép csoportoknak. Az automatikus tevékenységek menüpont alatt lehet beállítani a különböző eseményekre kiváltott reakciókat, mint például időzített feladatok, meghatározott felhasználó belépésekor végrehajtandó program, stb. A felhasználó menedzsment menüponton keresztül a H9 szoftvercsomag felhasználóit lehet kezelni. Hozzáadni, eltávolítani új felhasználókat, létező felhasználók adatait, jogait módosítani. A számítógép menedzsment pont alatt van lehetőség új gépek hozzáadására, illetve már nem használt gépek eltávolítására a H9 menedzsment rendszeréből. Illetve itt lehet csoportokba szervezni több számítógépet, pl. Labor1, Labor2, stb.

3.2. Adatgyűjtés, statisztikák

Az adatlekérdezés pontban érhetőek el a folyamatosan frissülő grafikonok és statisztikák. Választható egy egész csoportra vagy egy különálló számítógépre, eszközre vonatkoztatott statisztika/grafikon is.

Az alábbiakban látható néhány példa grafikon.

Egy adott számítógép processzor kihasználtságának a grafikonja az idő függvényében.

Egy hálózati port adatátviteli sebesség kihasználtságának a grafikonja.

Egy számítógép memóriakihasználtságának a képe.

A fenti két grafikon egy számítógéphez csatlakoztatott szünetmentes tápegység adatairól készített grafikon.

3.3. Aktív tevékenységek

Ebben a pontban lehet parancsokat kiadni a megnevezett számítógépek illetve gépcsoport számára. A fontosabb kiadható parancsok listája:

• számítógép újraindítása, leállítása

• felhasználók menedzselése

• biztonsági másolat készítése

• merevlemez leállítása

• fájlrendszer felcsatolása, leválasztása

• USB eszköz leválasztása

• üzenet küldés a bejelentkezett felhasználónak

• processz leállítása

• bejelentkezett felhasználó kiléptetése

• számítógép zárolása

• időzített feladat beállítása

• szoftver telepítés, eltávolítás

• programok leállítása, indítása

3.4. Eseményhez rendelt tevékenységek

A begyűjtött adatok a normál feldolgozáson kívűl eseményeket is kiválthatnak. Az eseményekhez automatikus tevékenységek rendelhetőek. Az események kiváltói lehetnek a számítógépektől lekérdezett adatok bizonyos feltételeknek a megfelelése, és lehet még rendszeresemény (pl. üzemeltető belépése, egy beállítás megváltoztatása), illetve a rendszeróra is kiválthat eseményt.

Ezekhez az eseményekhez a 3.3. fejezetben említett aktív tevékenységek rendelhetőek, így könnyedén megvalósíthatóak például az alábbiak:

• időzített kikapcsolása a számítógépnek

• időzített ellenőrzések futtatása

• magas hőmérsékletnél a merevlemez leállítása

• felhasználó belépésekor a háttérben futó programok prioritásának átállítása

• felhasználó kilépése után 5 perccel a monitor energiatakarékos állapotba állítása

• meghatározott felhasználó belépésekor végrehajtódó program

3.5. A felület felhasználóinak menedzselése

Itt lehet a megfigyelőrendszer felhasználóit menedzselni, a következő funkciókat biztosítja:

• felhasználó hozzáadása a rendszerhez

• felhasználó adatinak módosítása

• felhasználó törlése a rendszerből

• felhasználó jogköreinek megváltoztatás (melyik géphez van joga, tud-e új felhasználót hozzáadni, új gépet hozzáadni)

• felhasználó jelszavának megváltoztatása

3.6. Számítógépek menedzselésének beállításai

Ebben a pontban a felügyeleti rendszerben szereplő számítógépeket lehet menedzselni. Lehetőseg van:

• új gép hozzáadására a felügyeleti rendszerhez (szükséges adatok: név és IP cím, esetleges csoportnév, lsd. lentebb)

• szamítógép elvételére felügyeleti rendszerből

• számítógép adatinak módosítására

• gépek csoportba szervezésére (például: “Első labor”, “Második labor”, stb.)

4. Minta laborok felépítése

4.1. Egy labor egy megfigyelő géppel

Ebben a példában egy laborba tartozó számítógépek megfigyelését egy megfigyelő gép végzi el, ez a legegyszerűbb eset. Ilyenkor az összes számítógép egy fizikai hálózaton van összekapcsolva.

4.2. Két labor egy megfigyelő géppel

Egy nagyobb labor több jól elkülöníthető csoportba sorolható gépekkel, vagy két különálló laboratórium esetén több felé lehet osztani a számítógépeket, lásd a 3.6-os pontot. Ilyenkor az összes számítógép szinten egy fizikai hálózaton van összekapcsolva. Így hasonlóan az előző ponthoz egy központi gépről érhető el a menedzselési szolgáltatás, de két különálló csoportként jelentkeznek a számítógépek.

4.3. Két labor két megfigyelő géppel

Több laboratórium esetén, amikor már egy megfigyelő gép kapacitása kevésnek bizonyul, célszerű több megfigyelő gépet alkalmazni. A megfigyelő gépek között pedig felosztani a laborok számítógépeit, ebben az esetben nem szükséges minden számítógépnek egy fizikai hálózaton lennie, csak azoknak amelyek egy csoportba tartoznak a megfigyelő géppel. A menedzselés is szétbomlik több részre ezzel a megoldással, ezért csak indokolt esetben javasolt ez a kialakítás.

5. Troubleshooting

00: Ismeretlen hiba
01: Nincs elég hely
02: A kért módosítás nem hajtható végre
03: Érvénytelen felhasználónév, jelszó
04: Nincs joga az adott művelethez
20: Érvénytelen tömörítés
21: A megadott útvonal nem elérhető
22: A távoli számítógép befejezte a kapcsolatot
23: Időtúllépés
24: A helyi számítógép nem támogatja a titkosítást
25: Az SNMP ügynök nem működik
30: A biztonsági másolat nem készíthető el
40: Nincs feldolgozandó adat
41: A megfigyelt érték nem folyamatos
 

A hibákat a könnyebb ellenőrizhetőség miatt csoportokba vannak sorolva.
Egy csoporton belül a könnyebb azonosíthatóság érdekében a leggyakrabban előforduló hibákat sorszámmal láttuk el.

Leggyakoribb hibaüzenetek:

• 00: Ismeretlen hiba:
      ok:              a rendszer sajnos nem tudja beazonosítani a hiba forrását
      megoldás:    keresse meg a H9-Lab ügyfélszolgálatot, és kérje segítségüket
   

• 01: Nincs elég hely:
      ok:               a merevlemez, vagy hálózati meghajtó megtelt, a további írás nem lehetséges,
      megoldás:     törölje a nem használt fájlokat, vagy a mentés célpontjának adjon meg más útvonalat
   

• 02: A kért módosítás nem hajtható végre:
      ok:               egy módosítást szeretett volna végrehajtani vagy a biztonsági beállításokban,
                          vagy valamilyen beállítást meg szeretett volna változtatni
      megoldás:     ellenőrizze, hogy rendelkezik-e megfelelő jogokkal a beállítások módosításához
   

• 03: Érvénytelen felhasználónév, jelszó:
  ok:                   a rendszerbe való bejelentkezés során érvénytelen felhasználónevet, illetve jelszót adott meg
  megoldás:         - kérem ellenőrizze, hogy a jól adta-e meg a felhasználónevet, illetve jelszót
                          - ellenőrizze, a Caps Lock billentyűt be van-e ragadva, mert a rendszer érzékeny a kis illetve nagy betűkre
  
  ok2:                az ön azonosítója érvénytelen, ez megtörténhet többszöri sikertelen bejelentkezési kísérlet után,
                         vagy ha az üzemeltető biztonsági okokból letiltotta a fiókot
  megoldás2:      kérem ellenőrizze, hogy törölték-e az ön profilját az adatbázisból, vagy kérje az üzemeltetőt, engedélyezze a profilját
  
  ok3:                az ön jelszavának érvényességi ideje lejárt
  megoldás3:      változtassa meg a jelszavát

• 04: Nincs joga az adott művelethez:
  ok:                 Nem tagja az üzemeltetőknek,
                        vagy nincs meg a megfelelő jogosultsága az adott művelet végrehajtásához
  megoldás:       a művelet csak üzemeltetői engedéllyel,
                        vagy megfelelő jogosultság birtokában hajtható végre

Hálózattal kapcsolatos hibaüzenetek:

• 20: Érvénytelen tömörítés:
  ok:                 a hálózati kapcsolatok konfigurációs fájlja valószínűleg érvénytelen adatokat tartalmaz
  megoldás:       kérem ellenőrizze a beállításokat, vagy telepítse újra a modem meghajtóját
   

• 21: A megadott útvonal nem elérhető:
  ok:                valószínűleg a hálózati beállítás nem megfelelő
  megoldás:      ellenőrizze a hálózati beállításokat, majd indítsa újra a számítógépet,
                       hogy a legutoljára elmentett módosítások lépjenek életbe
   

• 22: A távoli számítógép befejezte a kapcsolatot:
  ok:                nem sikerült kapcsolatot létesíteni a távoli számítógéppel
  megoldás:      - ellenőrizze a tárcsázott számot
                       - ellenőrizze a modem beállításait
                       - ha VPN kapcsolathoz szeretne kapcsolódni, ellenőrizze a biztonsági beállításokat
   

• 23: Időtúllépés:
  ok:                a hálózat terheltsége miatt a server nem küldött időben választ
  megoldás:      kérem várjon, és később próbálkozzon újra
   

• 24: A helyi számítógép nem támogatja a titkosítást:
  ok:                a távoli bejelentkezéshez szükséges az átvitt információk titkosítása,
                       de az ön számítógépe ezt nem támogatja
  megoldás:      egyeztessen az üzemeltetővel a hiba kiküszöbölése érdekében
   

• 25: Az SNMP ügynök nem működik:
  ok:                Ismeretlen hálózati vagy SNMP-probléma.
  megoldás:     SNMP-vel kapcsolatos hibák megtalálhatóak a H9-Lab rendszer által készített archív fájlban ( h9_yymmdd.arc )
   

Biztonsággal kapcsolatos hibaüzenetek:

• 30: A biztonsági másolat nem készíthető el:
  ok:                hiba lépett fel, miközben a biztonsági másolatot menteni szerette volna
  megoldás:      ellenőrizze, hogy van-e joga az adott művelethez,
                       ellenőrizze, hogy van-e elegendő hely a célhelyen

Program működésével kapcsolatos hibaüzenetek:

• 40: Nincs feldolgozandó adat:
  ok:                a megfigyelt folyamat leállt, vagy értéke túl alacsony
  megoldás:      ha a folyamat manuálisan került leállításra, indítsa azt újra,
                       vagy a megfigyelőben kapcsolja ki a megfigyelést,
                       vagy a folyamat által szolgáltatott érték a riasztási érték alatt van
   

• 41: A megfigyelt érték nem folyamatos:
  ok:                kis sávszélességű hálózaton a megfigyelt folyamatot egy magasabb prioritású folyamat a háttérbe szorította
  megoldás:      csökkentse a megfigyelt folyamat frissítési értékét

6. Elérhetőségeink

Cégünk az alábbi módokon érhető el:

Központi cím:
3525, Miskolc, Miskolc egyetemváros, Informatikai Intézet 102.sz számítástechnikai labor

H9eeB0aibova team tagjai:

Vincze Dávid fejlesztés vezető : szkdavid@uni-miskolc.hu

Ács Attila modellező, grafikus : aam@pannongsm.hu

Juhász Miklós főszerkesztő : junex@freemail.hu

Szabados Tamás főszerkesztő : thombye@freemail.hu

Vasi Sándor programozó : sanyi@halivud.com