Csoport neve: H9eeB0aibova

Feladat sorszáma: 2.

Feladat címe: Labor felügyeleti rendszer

VÍZIÓ DOKUMENTUM

Gyakorlatvezető::

Répási Tibor

Csoport tagok:

2006. 03. 05

Történet

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Az alkalmazás helye

2.1. Üzleti lehetőségek

    2.2. A probléma megfogalmazása

    2.3. Az elkészült termék helye

3. Érintettek és felhasználók

3.1. Az érintettek összefoglalása

3.2. A felhasználók összefoglalása

3.3. Felhasználói környezet

    3.4. Illetékesek adatai

3.5. Felhasználók adatai

4. A végtermék áttekintése

    4.1. A termék kapcsolatai

    4.2. A termék használatának előnyei

    4.3. Feltételezések és függőségek

    4.4. Költségbecslés

    4.5. Installáció

5. A végtermék jellemzői, biztosított szolgáltatások

6. Korlátozások

7. Minőségi elvárások

8. Dokumentációkkal kapcsolatos követelmények

9. Kockázat lista

10. Szótár

1. Bevezetés

Manapság, főként az Internet terjedésének köszönhetően, egyre több hálózatba kapcsolt számítógép laboratórium jön létre, leginkább oktatási és kulturális intézményekben. Ezeknek a laboratóriumoknak az egyszerű és hatékony menedzselése komoly és nehéz feladat. A H9 programcsomag ezen menedzselési feladatok megoldására szolgáló termék. Jelen dokumentumban részletesen bemutatásra kerülnek a gyakran felmerülő problémák a témával kapcsolatban, illetve, hogy ezekre a problémákra milyen megoldásokat nyújt a szoftver. A szoftver központosítja a felügyeleti és diagnosztikai eljárásokat, minimalizálja a szaktudás igényét, ezáltal egy kevésbé képzett üzemeltető is biztonsággal használhatja a terméket. Az egyszerűsített és egységesített menedzsment költségtakarékos üzemeltetést és ( esetlegesen későbbi ) bővítéseket tesz lehetővé.

Ezenfelül a dokumentum kitér még a leendő szoftver konkrét tulajdonságira és előnyeire, és a szoftver kifejlesztésének tervezett menetére.

2. Az alkalmazás helye

2.1. Üzleti lehetőségek

Az alkalmazás összetettsége, és kulcsfontossága miatt az értékesítés során nem az egyszeri juttatás lehetősége kerül előtérbe, sőt az elterjesztés és népszerűsítés érdekében inkább alacsonyabb árkategóriába kerül majd el a szoftver, viszont a remények szerint az üzemeltetők a hatékonyság érdekében előnyben részesítik majd a support szolgáltatásokat, ez által a rendszeres, de kisebb összegű juttatásokat.

További bevételforrásra lehet számítani a bemutatólaborokban megszervezett tréningeken, ahol a részt vevő leendő, vagy már meglévő üzemeltetők szimulált veszélyhelyzetekben gyakorolhatják a szoftver használatát. Az ilyen tréningekre való előfizetés azért nagyon előnyös dolog, mert itt olyan hibákat is bemutatnak a H9 kollégái, amik nem minden napi eseteket tárnak a részt vevők elé, így a legszélsőségesebb esetben is képesek lesznek a gyors problémamegoldásra.

Bár az Enterprise Edition verzió része, de külön is megvásárolható a szoftverhez készített, a teljes rendszert bemutató oktató DVD kollekció, és bár a használata az említett tréningek struktúrájára épül, önmagában is hasznos segítség az üzemeltetők számára.

A legutolsó, de talán legközkedveltebb, és egyben legköltséghatékonyabb szolgáltatás az on-line help desk. A H9 munkatársai munkaidőben, illetve egy külön telefonszámon éjjel – nappal várják az üzemeltetők hívásait ez által is segítve a zökkenőmentes, és zavar mentes üzemeltetést. A megoldás azért nagyon költséghatékony, mert nincs átalánydíj, vagy egyéb fix költség, hanem a telefonos ügyfélszolgálaton való bejelentkezéskor egy felhasználói azonosítót kér a rendszer, és így csak a tényleges krízishelyzetek esetén kell a szolgáltatást megfizetni. Ilyen módon az összes cég, aki valaha megvásárolta a szoftvert, és rendelkezik érvényes account-tal, jogosult a szolgáltatás igénybe vételéhez.

A H9 szoftvert előállító cég nagy hangsúlyt fektet az értékesítés-, és reklámtevékenységekre. Hogy biztassa a felhasználókat, és a cégeket a szoftver legális példányának használatára, a már említett módon olcsóbb árkategóriában forgalmazza a szoftvert. Ám ezen kívül bizonyos licenc szám fölött az alap szoftver csomaghoz ajándékba ad oktató DVD kollekciót, vagy tréning részvételt biztosít.

2.2. A probléma megfogalmazása

Nagyobb számítógép laboratóriumok, szerverfarmok üzemeltetői hamar szembesülnek az elvégzendő feladat összetettségével. Legtöbbször még a rendszer tervezésekor (amennyiben azt ők végzik) rádöbbennek, hogy a karbantartás idejére a felhasználókat kitiltva a laborból, minden egyes gépet végiglátogatva, külön-külön elvégezni az esetleges módosításokat, nem járható út.

Napjainkban a számítógépek nagy része hálózatba van kötve, egymással kommunikálni képesek. Így megoldható olyan menedzselés, hogy nincs szükség fizikai jelenlétre a gépteremben és a menedzselés milyenségétől függően, akár mindeközben egy felhasználó is dolgozhat a gépen, végezheti mindennapos teendőit, esetlegesen a karbantartás milyenségétől függően átmeneti lassulást érzékelhet a számítógépen. Az üzemeltetők nagy része ki is aknázza ezt a lehetőséget és távoli bejelentkezést használva végzik el a karbantartási feladatokat. De még ebben az esetben is interaktív a karbantartási munka minden egyes géppel, tehát ez csak félig megoldás. Igaz a labor lezárásának, a felhasználók ideiglenes kitiltásának, és a fizikai jelenlétnek a problémája ki lett küszöbölve, ami már jelentősebb, jobb megoldás az előbb említettnél.

Leleményesebb üzemeltetők még ennél is tovább mennek, és kisebb programokat írnak egy-egy gyakori részfeladat ellátására. Ezeknek előnye, hogy egyszeri munkabefektetéssel ( a program megírása, rövid tesztelése ) hosszú távra nézve viszonylag tetemes munka és idő megspórolható, ráadásul ezeket a programokat jó esetben párhuzamosan is kiadhatja az üzemeltető, tehát minden gépen egyszerre azonos időben futhatnak. Hátrányuk viszont, hogy ezek, az üzemeltető által készített programocskák egyediek és általában csak a nagyon gyakori feladatokat tudják ellátni, nincsenek felkészülve minden eshetőségre. Általában a hibakezelést mellőzik a program írásakor, így hiba esetén manuálisan kell beavatkozni, legrosszabb esetben az üzemeltető nem is szerez tudomást a hibaeseményről. Nem elhanyagolható, hogy ezeket a kis programocskákat labor fejlesztés ( új software és / vagy új hardware) után módosítani szükséges, legrosszabb esetben újra kell írni őket.

Sokszor problémát jelent az üzemeltetőknek statisztikákat készíteni a laboratórium használatáról és a gépek kihasználtságáról, mind az adatgyűjtés, mind az adatfeldolgozás és megjelenítés terén. A statisztikai adatok pedig nélkülözhetetlenek. Ezek az adatok meghatározók bővítés, fejlesztés vagy akár leépítés esetén. A vezetőségnek tudnia kell mikor éri el a laboratórium a maximális kihasználtságot, mikor és mit kell bővíteni, vagy éppen ellenkezőleg, melyek azok az erőforrások, amik nincsenek kihasználva, mit lehet más célokra felhasználni, vagy mi az amit nem érdemes tovább fenntartani. Egyszóval a statisztikai adatok elengedhetetlenek egy laboratórium hatékony működtetéséhez. Hangsúlyt kell fektetni a statisztikai adatok pontosságára, és megbízhatóságára, téves statisztikai adatokra alapozott fontos döntések beláthatatlan károkat okozhatnak.

Mindezek tudatában be kell látnunk, hogy szükség van egy központosított, nagy tudású programcsomagra, ami megoldást nyújt a fent megfogalmazott problémákra: központosítottan, hatékonyan el lehessen végezni számítógép laboratóriumok karbantartását, megfigyelését. Egy ilyen szoftver használatával rengeteg munkaidőt és pénzt ( kisebb üzemeltető személyzet elegendő, üzemeltetők betanítása jelentősen olcsóbb, és rövidebb idő, mint egy helyileg kifejlesztett egyedi komplex rendszerre való betanítás ) lehet megtakarítani és fontos plusz szolgáltatásokhoz juthat a program használója, amelyek többek között támpontot adhatnak a vezetőségnek a jövőbeli döntésekhez. A felhasználók is nyernek egy ilyen szoftvercsomag bevezetésével: kevesebb üzemidő kiesés, gyorsabb reakció a bejelentett igényeikre.

Nem utolsó sorban egy ilyen szoftverhez technikai támogatás is jár, aminek igénybevételével jelentősen csökkenthető pl. egy hiba elhárításának az ideje. Terméktámogatás nélkül a labor üzemeltetőjére hárulna a teljes diagnosztika és hibaelhárítás, ami az esetek többségében hosszas kutatómunkát igényelne részéről (dokumentáció tanulmányozás, önkényes próbálkozások, stb.), illetve előfordulhat, hogy egy kevésbe tapasztalt üzemeltető további károkat okoz a rendszerben, aminek a helyreállítása még nagyobb költségekkel járna, mint az eredeti probléma.

2.3. Az elkészült termék helye

A szoftver, komplexitását tekintve a kis, - és középvállalatoktól kezdve egészen a multinacionális cégek számítógép farmjainak nyilvántartására is szolgálhat. A szoftvercsomag felhasználhatóságát tekintve alsó korlátot talán csak a maximum 5 fős mikrovállalatok, illetve kisebb cégek költségvetése adhat, mivel kisebb számítógép hálózatoknál, ahol nincs szükség állandó rendszerfelügyeletre, nem érné meg a szoftver megvásárlása, support fenntartása, stb. A piacot elemezve, a potenciális felhasználók között szerepelhetnek középiskolák, egyetemek, kis- és középvállalatok, ahol nagyobb számítógép rendszert alkalmaznak, illetve a multinacionális cégek. Az elsődleges célpont a középiskolák, egyetemek, és középvállalatok elérése. A piaci elemzések szerint a nagyobb, multinacionális cégek elérése annyiban nehézkes, hogy a legtöbb monumentális helyi hálózat esetén nagy valószínűséggel, már hasonló - egyedileg fejlesztett - rendszer üzemel. A szoftver egyértelműen az előbb említett vállalatok, intézmények üzemeltetői számára készülnek, a munkájuk megkönnyítésére, gyorsabb hibajavítások, diagnosztikák, reportok készítése érdekében. Support igénylése esetén az üzemeltetőkkel együttműködnek a szoftvert előállító cég szakemberei.

Az elkészült szoftver - az alkalmazás kategóriáját tekintve - a vállalati információs rendszerekbe integrálható, de attól szeparáltan működő diagnosztikai szoftverek családjába sorolható. A szoftvercsomag fejlesztésének kezdeti fázisában felmért, a jelen szoftver terméket kiváltó alternatíva lehetne, az adott vállalat IT osztályának létszámbővítése, ám ez több szempontból sem költséghatékony megoldás. A diagnosztika és a felügyelet kötelező elemek egy informatikai rendszernél, ám nem tekinthetők direkt bevételi forrásnak, ezért nem fedezné a nagyobb létszámú IT osztály fenntartásának költségét. Másik alternatíva lehet, a már 2.2 pontban említett távoli bejelentkezés lehetősége. Ez a megoldás a üzemeltetőktől irreálisan sok munkát igényel, és időben nem kifizetődő. Az üzemeltetők összes idejét a távoli számítógépekre való csatlakozások emésztenék fel, és az esetleges hibaelhárításokra kevés idő lenne, illetve egy-egy számítógép ellenőrzésére jóval nagyobb időközönként kerülne sor, mint az általunk fejlesztett felügyeleti szoftver segítségével. Egy következő, szintén nem túl hatékony alternatíva lehet, ha az üzemeltető kisebb ellenőrző programokat készítene, és futtatna rendszeresen a számítógép összes számítógépén. Ennek költségfüggvénye már lényegesen jobb az előző megoldásnál, viszont ezen modell is rengeteg anomáliával bír. Többek között legnagyobb hibája, hogy nem ad átfogó képet az egyes számítógépek állapotáról, valamint, hogy minden számítógépre külön kell telepíteni, és bizonyos szoftver módosításokat az összes számítógépre újra telepíteni kellene, illetve könnyen előfordulhatna, hogy a hálózatra kapcsolt különböző számítógépeken az ellenőrző modulok különböző verziói futnának. Ezek a kis ellenőrző programok távolról semmiképpen sem menedzselhetőek, ez is rengeteg időt elvon az üzemeltető szakembertől. Egy diagnosztikai szoftverrendszerre nagy szüksége van a piacnak, mely jelen pillanatban az adott problémaköröket felvázolva a legköltséghatékonyabb megoldás az összes alternatív lehetőség között.

Összefoglalva tehát a különbségeket az alternatív megoldásokkal szemben: költséghatékonyságát tekintve a nagyobb humán erőforrásokba invesztált tőkénél jóval olcsóbb, és kifizetődőbb. A távoli számítógép vezérlésnél jóval gyorsabb információáramlást tesz lehetővé, az informatikai munkatársak így a leghamarabb értesülnek az esetleges hibákról. A helyi diagnosztikai szkriptprogramoknál pedig jóval komplexebb képet ad a hálózat egyes számítógépeiről, és a program frissítése jóval hatékonyabb módon lehetséges.

3. Érintettek és felhasználók

3.1. Az érintettek összefoglalása

3.2. A felhasználók összefoglalása

3.3. Felhasználói környezet

Az alkalmazás több komponensből áll, egyik összetevője a felhasználói felület. Megfelelő azonosítás után, ezen a felületen lehet a labor gépeiről információkat lekérdezni, és erről a felületről lehet kezelni a labor számítógépeit. Ez a felület egy ún. webes felület, ami azt jelenti, hogy egy egyszerű webböngésző programmal érhető el. A webes felület nem használ semmilyen speciális, egyfajta böngészőhöz köthető tulajdonságot, így kompatibilis szinte mindegyik fellelhető böngésző programmal, tehát nem függ számítógép architektúrától és operációs rendszertől. Elegendő ha a számítógép egy hálózaton van a webkiszolgálóval, és webböngésző futtatható rajta. Ezt a webfelületet az egyszerű felhasználók nem látják, nem használhatják, alaphelyzetben ezt csak az üzemeltetők használják ( feltehetőleg az egész munkaidejük alatt, több műszak esetén ajánlott több azonosítóval használni a rendszert ) különleges alkalmakkor a vezetőség tagjai is belenézhetnek természetesen.

A felület webkiszolgálója futhat egy dedikált számítógépen, vagy egy már meglévő számítógépen. Nem javasolt felhasználó által hozzáférhető labori gépen futtatni. Ugyanezen a számítógépen futnak még a gépeket kezelő és adatgyűjtő komponensek. Ezt a számítógépet üzemképes állapotban kell tartani legalább abban az időintervallumban, amikor a labor számítógépei üzemelnek. Célszerű a nap 24 órájában üzemeltetni. Ezeknél a komponenseknél sincs kikötés a számítógép architektúrára, kizárólag az operációs rendszer legyen UNIX származék, erősen javasolt a Linux operációs rendszer használata. Ennek a számítógépnek figyelembe kell venni az üzemeltetők számát, de főként a menedzselt labori számítógépek számát, mivel az adatgyűjtő komponens számításigényes műveleteket végez, ez nagy gépszám eseten komoly teljesítményt igényel.

A labor számítógépein található az utolsó komponens, amik fogadják és végrehajtják a webes felületről küldött parancsokat, illetve adatokat szolgáltatnak az adatgyűjtő kéréseire. A számítógépeken támogatott operációs rendszerek, a Linux, illetve UNIX származékok. Ez a komponens szoroson együttműködik a gépen található SSH és SNMP kiszolgáló programmal.

A hálózattal kapcsolatban megkötések vannak, mégpedig hogy a hálózaton engedélyezett legyen az SNMP ( Simple Network Management Protocol ) és az SSH ( Secure Shell ) protokoll a webkiszolgálót futtató számítógép és a labor gépei között és a menedzseléshez használt gépek és a webkiszolgálók között engedélyezve legyen a HTTPS ( Hypertext Transfer Protocol over SSL ).

1. ábra: H9 eseti diagram

3.4. Illetékesek adatai

Vincze Dávid
Tankör: G-3S7T
Email: szkdavid@uni-miskolc.hu
Beosztás: csapatvezető, fejlesztésvezető, programozó

Ács Attila
Tankör: G-3S7T
Email: aam@pannongsm.hu
Beosztás: modellező, grafikus, tesztelő

Juhász Miklós
Tankör: G-3S1D
Email: junex@freemail.hu
Beosztás: főszerkesztő, tesztelő

Szabados Tamás
Tankör: G-3S1D
Email: thombye@freemail.hu
Beosztás: főszerkesztő, tesztelő

Vasi Sándor
Tankör: G-3S8
Email: sanyi@halivud.com
Beosztás: programozó, grafikus

3.5. Felhasználók adatai

Ficsór Lajos – Előadások a feladatkészítés lépéseiről és azokkal kapcsolatban felmerülő problémák megválaszolásáról
    E-mail: ficsor@iit.uni-miskolc.hu
    Beosztás: előadó, tárgy jegyzője

Krizsán Zoltán - Konzultációkat tart az esetleges felmerülő problémák megválaszolására. Ficsór Lajos helyettese minden kérdésben.
    E-mail: krizsan@iit.uni-miskolc.hu
    Beosztás: gyakorlatvezető

Répási Tibor – Gyakorlatvezető aki folyamatosan ellenőrzi és segíti munkánkat
    E-mail: repasi@iit.uni-miskolc.hu
    Beosztás: konzulens

4. A végtermék áttekintése

4.1 A termék kapcsolatai

A H9 szoftver csomag funkcionálisan három alapvető komponensre tagolódik. Az adatlekérdező funkció, a vezérlő funkció, és az aktív szabályozó funkció alkotja a program csomagot.

4.2. A termék használatának előnyei

4.3. Feltételezések és függőségek

A H9 szoftver csomag alapvetően UNIX / LINUX operációs rendszerek monitorozását hivatott ellátni. A labor számítógépei és a laborfelügyeletet ellátó személy számítógépe ennek megfelelően UNIX / LINUX operációs rendszerrel kell rendelkezzen. A számítógép architektúra tekintetében különböző gépekhez a szoftvercsomag hiánytalanul rendelkezésre áll. Az architektúrán közvetlenül nem futtatható, nem gépi kódra fordított program részekhez a telepítés során a szükséges futtató szoftvercsomagot is rendelkezésre bocsájtjuk, feltelepítjük és beállítjuk.

A program kezelésének egyes rétegei szerint szükséges felhasználói ismeretet feltételezzük, illetve ennek hiányában a szükséges betanítást vállaljuk.

4.4. Költségbecslés

A program csomag fejlesztéséhez nyílt forráskódú programokat is felhasználunk, amelyek jelentősen lecsökkentik a program kifejlesztésének összköltségét. A felhasznált szabad felhasználású szoftverek idő megtakarítást is jelentenek, ami által bér és járulék költség takarítható meg. Ugyanakkor a felhasználó egy, már bevált, tesztelt, szoftver alrendszerhez jut.

4.5. Installáció

A három komponenst telepíteni kell, a webkiszolgálót és a szerveren szükséges programokat a szoftvercsomag szállításkor feltelepítjük és az igényeknek megfelelően konfiguráljuk. A laboratórium számítógépeire is feltelepítjük a szükséges szoftverrészeket, ennek elvégzésére egy vagy több helyi üzemeltetőt is betanítunk, mivel a laboratórium számítógépeinek teljes újratelepítése ( operációs rendszer ) után a feltelepített programok elvésznek és az adott gép nem lesz használható a H9 szoftverrel.

5. A végtermék jellemzői, biztosított szolgáltatások

Az elkészült programcsomag alapvetően egy központosított, egyszerűen használható számítógép laboratórium menedzselést tesz lehetővé. Segítségével csökkenthető a karbantartásra fordított idő, ugyanúgy, ahogy a felhasználói igények kielégítésének ideje is, és nem utolsó sorban a teljes birtoklási költség is csökkenthető, mivel elegendő kisebb üzemeltetői személyzet alkalmazása, és a labor rendelkezésre állási ideje is megnövekszik.

A szoftver funkcióit három nagyobb csoportra lehet felosztani, egyik az adatlekérdezés és megjelenítés, második a számítógép vezérlés funkciócsoport, harmadik pedig az ezt a kettőt ötvöző csoport, amivel meghatározott esemény bekövetkezésekor - amit az adatgyűjtő komponens jelez - előre beállított tevékenységet lehet végrehajtatni.

2. ábra: H9 funkcionális struktúra

Az adatlekérdező és megjelenítő funkciók tartalmazzák a laborok számítógépeinek részletes adatait. Alaphelyzetben bizonyos időközönkénti mintavételezéssel begyűjtött adatokból statisztikákat, grafikonokat készít a szoftver, de az üzemeltető kérhet valós idejű megfigyelést is. A figyelhető adatok többek között szerepel:

• bejelentkezett felhasználók nevei

• futó processzek adatai

• hardware információk

• memória, CPU és merevlemez kihasználtság

• CPU, merevlemez és egyéb komponensek hőmérsékletei

• merevlemez állapota (S.M.A.R.T.)

• USB-re csatlakoztatott eszközök adatai

• csatolt filerendszerek adatai

• hálózati információ

• hálózati beállítások áttekintése

• határozati kihasználtság

• hálózati kapcsolatok listája

• tűzfal szabályok

• levelezőrendszer állapotának lekérdezése

• időzített feladatok megtekintése

• feltelepített szoftverek listája

3. ábra: H9 tevékenység struktúra: Monitorozás

Vannak adatok, amiket nem célszerű folyamatosan figyelni. Ilyen például a "feltelepített szoftverek listája", aminél érdemes csak a változások naplóját elkészíttetni a szoftverrel. A labor számítógépei az adatokat a jól bevált, régóta szabványosított SNMP protokollon keresztül kérdezi le. Ennek előnye a már említett szabványosság, az egyszerűség, és ezáltal a gyorsaság. A labor számítógépeire telepítésre kerül ez az adatkiszolgáló komponens, ami SNMP protokollon keresztül képes a kommunikációra.

A másik csoport, a vezérlés feladata egyértelműen parancsok kiadása a számítógépeknek. Ezeket a parancsokat a rendszerbe bejelentkezve az üzemeltető adhatja ki a kiválasztott számtógépnek, vagy egyszerre több számítógépnek. A parancsok végrehajtásának sikerességéről, eredményeiről visszajelzést kap a parancs kiadója, ezek természetesen naplózásra kerülnek. A parancsok a hálózaton keresztül titkosítva jutnak el a célszámítógépig. A biztonságot szem előtt tartva, a parancsok végrehajtása csak megadott számítógéptől érkezhet (pl. az egyik szervertől, amin fut a szoftver), és megfelelő azonosítás és hitelesítés szükséges. Ezek a háttérben automatikusan zajlanak.

A kiadható parancsok közül néhány fontos látható az alábbi listában:

• újraindítás, leállítás

• merevlemez leállítása

• fájlrendszer felcsatolása, leválasztása

• USB eszköz leválasztása, felcsatolása

• üzenet küldés a bejelentkezett felhasználónak

• processz leállítása

• felhasználó kiléptetése

• számítógép zárolása

• időzített feladat beállítása

• szoftver telepítés, eltávolítás

• programok leállítása, indítása

4. ábra: H9 tevékenység struktúra: Kézi Vezérlés

A harmadik, kombinált funkciócsoport pedig az automatikus tevékenységek meghatározására szolgál. Ez a csoport tulajdonképpen az első kettő kombinációja, nagyon szoros köztük a kapcsolat. Megadhatóak, hogy milyen esemény váltson ki egy előre kiválasztott tevékenységet.

Beállíthatóak például:

• időzített kikapcsolás

• időzített ellenőrzés

• adott felhasználó belépésekor végrehajtódó program

• magas hőmérsékletnél a merevlemez leállítása

• felhasználó belépésekor a háttérben futó programok prioritásának átállítása

• felhasználó kilépése után 5 perccel a monitor energiatakarékos állapotba állítása

6. Korlátozások

A labor számítógépein támogatott operációs rendszerek, a Linux, illetve UNIX származékok. Ajánlott operációs rendszerek : Debian / GNU Linux, Gentoo Linux, Redhat Linux, Suse Enterprise Server, CentOs, AIX, Tru64 Unix, Solaris.

A hálózattal kapcsolatban megkötések vannak, mégpedig hogy a hálózaton engedélyezett legyen az SNMP ( Simple Network Management Protocol ) és az SSH ( Secure Shell ) protokoll a webkiszolgálót futtató számítógép és a labor gépei között és a menedzseléshez használt gépek és a webkiszolgálók között engedélyezve legyen a HTTPS ( Hypertext Transfer Protocol over SSL ).

A főkomponenst futtató számítógépen az erőforrásigények a mendzselni kívánt gépek számától függ. Az alábbi táblázat egy durva közelítést ad:

7. Minőségi elvárások

A szoftver alapvető minőségi jellemzőinek alapköve, hogy a 2.3-as pontban felvázolt - a szoftvercsomag feladatát ellátó - alternatív megoldások szolgáltatásait mindenképpen felülmúlja, mivel egyéb esetben a szoftver használatát alátámasztó indokok értelmüket vesztik. Tehát tételesen: minőségi elvárás, hogy a megadott műveleteket ne tételesen, minden egyes gépen kelljen utasításként kiadni, hanem számítógépek megadott halmazára értelmezhető legyen egy időben a kiadott karbantartási feladat, statisztika előállítása, stb. Ezzel a minőségi elvárással a szoftver, a már említett, helyben futó szkript alkalmazásoktól nyújtana többet.

Fontos az interaktivitás, mert a feladatok, jelentések, és egyéb fontosnak ítélt paraméterek párhuzamosan történő nyomon követése és egymással való összevetése szintén olyan előnyt jelent a konkurens, alternatív megoldásokkal szemben, mely a szoftvercsomag minőségét növeli. Az interaktivitás fogalma bizonyos értelemben kötődik a válaszidő fogalmához. Ugyanis, ha a rendszertől elvárt az interaktivitás, akkor a válaszidőt ( legyen az akár csak egy „Kérem várjon...” felirat ) minimalizálni kell, különben a felhasználót megzavarhatja, és felesleges, további utasítások kiadására ösztönzi.

Következő minőségi probléma, a távoli kliens számítógépek néhány folytonosan változó patamétereinek ( pl. CPU, és egyéb hardware elemek hőmérséklete, pillanatnyi teljesítmény, stb. ) valós időben történő követése. Mivel a lekérdező utasítások csak diszkrét időközönként adhatóak ki, ezért, hogy a valós idejűnek tűnjenek a megjelenített paraméterek, nagyon rövid időegységenként kell kiadni a lekérdező utasításokat. Ez viszont - egy relatíve rövid időszeletet választva - olyan mértékben terhelné a hálózatot, illetve főleg a CPU -t, hogy az a kliens gépek működését gátolná, és ez nem engedhető meg. Tehát minőségi elvárás egy olyan kis időszelet megállapítása, ami még nem terheli a kliensek CPU-ját, és hálózati forgalmat, viszont a diagnosztikához elegendő mértékben kelti a valós idejű megjelenítés illúzióját.

Tervezéskor gyakran sokadrendű problémának tűnhet, ám később a szoftver minőségét nagy mértékben befolyásoló tényező, a szoftver úgy nevezett „felhasználó barátsága”. Itt első sorban a szoftver vizuális elemeinek jól átgondolt felépítésére kell gondolni. Fontos, az átláthatóság, az egyes menüpontok, elnevezésének logikája - mennyire érthető, mennyire következtethető ki az adott gomb vagy menüpont funkciója az elnevezésből.

Ám a vizuális megjelenítés csak az első lépés. Még egy jól felépített menü-, és elnevezésrendszer is rejthet nehezen kezelhető szoftvert. Fontos szempont, hogy minden olyan feladat, amelyet le lehet venni az üzemeltető válláról, azt meg kell tennie a szoftvernek. Ilyenek az automatizálási lehetőségek, az ésszerűen megválasztott párbeszéd ablakok ( triviális kérdéseket ne tegyen fel a szoftver, de ahol szükséges, legyen parancs-megerősítés ). Legyen a szoftver tanulékony. Figyelje meg a felhasználó válaszait egy adott döntéshozatalkor, és legyen képes később azokat hasonló helyzetben alkalmazni, illetve felajánlani.

8. Dokumentumokkal kapcsolatos követelmények

Valamennyi dokumentumot, ami nem tiszta forráskód, HTML formátumban kell megszerkeszteni. A dokumentumok csak egyszerű formázott szöveget, táblázatokat és beillesztett képeket tartalmazhatnak. A tartalmat decimális számozású fejezet – alfejezet rendszerbe kell rendezni, és tartalomjegyzéket kell készíteni. A HTML dokumentumok elkészítésére az alábbi programok használhatók:

• OpenOffice, Netscape Composer, vagy bármely más HTML szerkesztő.

• Microsoft Word. Ebben az esetben a HTML mentés után alkalmazni kell a Microsoft által kifejlesztett Microsoft Office HTML Filter 2.0 nevű programot.

A dokumentumok file-neve csak ékezet nélküli betűket, számjegyeket, a kötőjel és az _ ( aláhúzás ) karaktereket tartalmazhat ( helyközt sem ). Ha egy dokumentumot több verzióban is el kell készíteni, a névnek a verziószámra is utalnia kell.

A dokumentumok felépítése :

• Minden dokumentumnak a megadott címlappal kell kezdődnie, amelynek formátuma nem változtatható meg.

• Ezután egy „history”-t (az elkészülés történetét) kell tartalmaznia

• Majd a tartalomjegyzék következik, amely ugró link az egyes fejezetekre.

• Utána a tényleges tartalom kezdődik.

9. Kockázat lista

A kockázat az alábbi tényezőkből származhat elsősorban:

• a méret kockázata, azaz a projekt megvalósításához több idő és képzettebb szakemberek szükségesek, mint amit eredetileg terveztünk ( túlnő rajtunk a feladat )

• a szervezeti kockázat, azaz a tervezettnél nagyobb szervezeti átalakulások szükségesek a projekt sikeres megvalósításához, vagy a munkamegosztás, a munkaszervezés nem volt megfelelő és ebből származik bizonyos kockázat

• a technológiai kockázat, melynek lényege, hogy a projektben bevezetendő technológiai rendszerekkel (hardware, software adatállomány-építés, stb.) kapcsolatban kevés tapasztalat áll rendelkezésre és ez okoz a projekt megvalósításánál kockázatot

• szoftver első üzembe helyezésénél, tesztelésénél jelentkező kockázatok:
                  - hálózat menet közbeni meghibásodása
                  - hardver meghibásodás

• emberi tényező:
                  - emberi mulasztás
                  - illetéktelen hozzáférés, behatolás

Kockázatcsökkentés:

• hatékony és gyors együttműködés megteremtése a projekten belüli kapcsolatrendszeren belül ( pl. levelező lista )

• a csoport személyes kapcsolattartásra szánt elegendő idő biztosítása

• lényegre törő, könnyen érthető, aktuális információkkal kiegészített anyagok készítése és eljuttatása ( dokumentum, előadás, tájékoztató, projektötlet ) a csoport felé

• megbízható közreműködői kör

• megfelelő informatikai/kommunikációs háttér ( hardver, szoftver, alkalmazás, adatbázis )

• a felhasználó egy, már bevált, tesztelt, szoftver alrendszert használ

• teljes biztonságra való törekvés ( pl.: kommunikáció, információcsere kódolt csatornán keresztül )

Egyéb:

Kockázat merülhet fel, esetleg befolyásolhatja a készítendő termék időben történő átadását, ha olyan változtatásokat kér a rendelő, melyek alappilléreket mozgatnak meg, esetlegesen nagy és időigényes átalakításokat igényelnek a programban. Ezek csökkentése érdekében a gyakori konzultációra és a pontos feladatmegfogalmazásra törekszünk.

Egy másik kockázati tényező lehet, ha időközben megkövetelt az egyik operációs rendszerről másikra való áttérés ( esetlegesen a platformfüggetlenség megoldása ), ez elég nagy időbeni csúszással is járhat.

10. Szótár

Diagnosztika: olyan eljárás, amely egy berendezés vagy program hibáit felismeri, behatárolja és azonosítja

Erőforrás: számítórendszer vagy operációs rendszer mindazon eszközei és szolgáltatásai, amelyeket egy program igénybe vesz, beleértve a főtárat, a be- és kiviteli eszközöket, a háttértárolókat, a CPU-t, az adatállományokat, valamint a vezérlő és feldolgozó programokat

Interaktív (párbeszédes üzemmód): a működés folyamán a felhasználó és a rendszer egymásnak váltakozó üzeneteket küld

IT osztály: Information Technology - informatikai osztály egy vállalaton belül

Kvóta: a felhasználók diszk foglaltsága a fájlok számát, összméretét tekintve, a futtatott processzek helyigényét a memória területeken, a futtatott processzek számát korlátozó értékek együttese

Monitorozás: az események modellezése, megfigyelése grafikus, vagy karakteres megjelenítő eszközön keresztül

Naplófájl: az operációs rendszer által készített rendszeres jelentés, ami egy kötött helyen, kötött jogosultsággal tekinthető meg

Névfeloldás: az ember számára könnyen megjegyezhető nevek és azonosítók a gépek számára "értelmes" címekké történő átfordításának folyamata

Processz: egy futó program párhuzamosságot nem tartalmazó futási példánya

Report: jelentés, adott intézmény vezetőségére készített leírás, pl. egy adott rendszer pillanatnyi állapotáról

SSH (Secure Shell): távoli belépéshez használt program, ami az elérést biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül létesíti

SNMP (Simple Network Management Protocol): hálózati eszközök és számítógépek menedzseléséhez használt hálózati protokoll

Support: terméktámogatás, többnyire a szoftvert készítő céget felbérelve a szoftver betanítása, és üzemeltetése a helyi üzemeltetőkkel együttműködve

Szkript: nem gépi kódú, hanem szöveg alapú program, mely az egyszerű kifejezések használata miatt az ember számára is könnyen értelmezhető

Transzparens: a felhasználó által közvetlenül nem látható, nem érzékelhető

Tűzfal: a hálózati kommunikációt korlátozó szoftver vagy hardver.

Tűzfalszabályok: a tűzfalon kötelezően betartott szabályok összessége

Válaszidő: - interaktív, illetve kvázi interaktív - többnyire számítógépes - rendszerek esetén a vizsgált rendszerbe kiküldött utasítás, és az utasítás hatására előálló válaszreakció között eltelt idő. Minden rendszer arra törekszik, hogy a válaszidőt minél kisebbre szorítsa